tételtivornya, dolgozatemésztés

indokolatlan segítségnyújtás ismerősnek, rokonnak, osztálytársnak, neked, meg magamnak. avagy hasznosságok nekünk, szerencsétlen végzősöknek. a tantárgyak szerinti kategóriákat a lap alján találod.

« Emelt szintű magyar nyelv/nyelvtan, első tétel   A második világháború -tétel és tananyag egyben »

2009. febr. 21.

Életfilozófiák és egzisztencializmus

2009. febr. 21. 17:38, a bejegyzést kisróka írta | még nincsenek kommentek

Ez a rész filozófia tananyagot tartalmaz az Életfilozófiák és az egzisztencializmus témaköréből, kiegészítve a személyes hülyeségeimmel. A saját extra infókat (amikből egyébként kevés van,) zölddel emeltem ki, ha nem bíznál bennem. A kicsinyített, dőlt, és zöld részt pedig felejtsd el, csak a szerelmi szenvedés visította bele. :)


Életfilozófiák

A XIII. - XIX. században megjelenő irányzatból fejlődik ki a XX. század elején az EGZISZTENCIALIZMUS. A kettő szinonim fogalom.

Életfilozófiák: a Hegel-i gondolatokra adott válasz az életfilozófiák. (megj.: ez nem többesszám, hanem maga a fogalom!) Az irányzat célja, hogy az egyén számára válaszokat adjon.

Ide tartozó gondolkodók:

  • Friderich Nietzsche

  • A. Schopenhauer

  • S. Kierkegaard

Egzisztencialista gondolkodók:

  • Albert Camus

  • Jean-Paul Sartre

  • Henry Bergson

  • Karl Jaspers

  • Martin Heidegger

Az egzisztencialista filozófusok közös jellemzője, hogy irodalmilag is jelentőset alkottak: Camus például elsősorban regényeiben jegyzi filozófiáját.


Nietzsche

Leghíresebb művei:

  • Imigyen szóla Zaratustra

  • A történelem hasznáról és káráról

Versei fő gondolata, hogy Isten halott és mi öltük meg.

==> Tehát a XX. században az ember felett nincs semmilyen tekintély, s ebből adódóan, nincs aki törvényeket adna számunkra, így nekünk magunknak kell ezeket a törvényeket létrehozni.

Ez természetesen az übermenschek feladata (, s később e tételre alapoz a nácizmus.).


Artur Schopenhauer

1788 – 1860

Német filozófus: pesszimizmus jellemzi, ez a negatív látásmód, mely kortünet volt az 1800-as évek közepén.

Hegel ellenfele. (Hegellel emiatt gyakran egy időpontra helyezték előadásaikat, hogy a közönség döntésre kényszerüljön. E versenyből a pesszimista Schopenhauer került ki többnyire vesztesen.)

Fő műve: A világ, mint akarat és képzet

Az akarat és ész közül azt szeretnénk hinni, hogy az ész irányít, tehát hogy cselekvésünk tudatos. Céljainkban, s vágyainkban azonban az ösztöneink irányítanak bennünket.

A világ és benne az emberi élet lényege szerinte a szenvedés. Ezt abból eredezteti, hogy minden élőlényt a vágyai irányítanak, e vágyak azonban kielégíthetetlenek : ugyanis, ha egy teljesül, újabb lép helyébe. Ennek eredményeképp mindig boldogtalanok maradunk.

Az élet fő ingere szerinte a fájdalom, ugyanis a jó pillanatokat csak akkor tudjuk értékelni, mikor azok már elmúltak. ( Itt jegyezném meg,h édes anyját Schopenhauernek. Nem, ez nem konstruktív hozzászólás, csak igaza van szerencsétlennek. Hehe.)

Az emberi élet másik megkeserítője az unalom: ez teszi tönkre azokat a pillanatokat, amikor éppen vágyaktól és szenvedéstől mentesek vagyunk.

Az ember élete továbbá állandó harc. A fejlett emberi értelem pedig fokozza a szenvedést.

Az átlagember számára az őrület és az öngyilkosság kínál lehetőséget kilábalni e szenvedésből. ( Ehhez kapcsolódik: a Schopenhauer-korszakban megnőtt az öngyilkosságok száma, a pesszimista életfilozófia követői között. Számtalan polgár áldozta életét a szenvedéstől menekvés érdekében. )

Schopenhauer a végső megoldást az emberek kollektív öngyilkosságában látja, így a teljes faj szenvedése véget érne.

S. Kierkegaard

1813-1855

Dán származású, egzisztencialista filozófus.

Fő műve: Vagy-vagy

Szerinte az élet lényege a választás; mindannyian, akik tudatosan próbálunk élni, feladat vagyunk önmagunk számára. A személyiség, az én, szerinte egy szintézis, vagyis ellentétek egysége:

  • időbeliség / örökkévalóság

  • szabadság / szükségszerűség

  • végtelenség / végesség

Megkülönböztet továbbá 3 stádiumot:

  1. stádium: Esztétikai

  2. stádium: Etikai

  3. stádium: Hit



  1. stádium, esztétikai stádium: az élvezetek pártolása, tökéletes példa erre Don Juan alakja.

    Főbb jellemzők:

nincs törvény

nem érvényesek az etikai szabályok

ide tartozik a fogyasztói társadalom fogalma is

Az I. és II. stádium között átmenetet képez a kétségbeesés fázisa, az attól való félelem, hogy élvezetünk tárgyait elveszik tőlünk. Ez az állapot, illetve feltételezés egyenes utat jelent a II. stádiumba!

  1. stádium, etikai stádium: felelősségvállalás valaki másért, erre példa lehet a házasság.

    Jellemzője:

    a bizalom.

  2. Stádiumba, a hit stádiumába a II. stádium gyenge pontja vezethet: a féltékenység. Ennek hatására az etikai stádiumban élő személy rádöbben arra, hogy csalódhat. Ekkor elkezd keresni valamit, amiben semmilyen körülmények közt nem csalódhat: ez Isten.

    Erre jellemző a paradoxon: vagyis a látszólagos ellentét. (Megj.: Oximoron = kizáró ellentét!) A paradoxon abban nyilvánul meg, hogy Istennel szemben sohasem lehet igazunk. (Ez nekem sem világos, de Kierkegaard profi, bízzunk benne...)



Egzisztencializmus

A XX. század első felében jellemző filozófiai irányzat. Művelői elsősorban irodalmárok voltak.

Számos kierkegaardi gondolat bukkan fel újra, ezért őt az egzisztencializmus atyjának nevezzük.

Az ide tartozó gondolkodók között jelentős különbségeket találhatunk: pl ateisták és keresztények is voltak az egzisztencialista gondolkodók között, mégis számos közös filozófiai tételük van, például minden gondolkodónál előtérbe kerül az etika.

A világ értelmezése helyett az ember helyét, szerepét, lehetőségeit, korlátait próbálták felfedezni.

Az egzisztencialisták közül többen (például Albert Camus) az abszurd világlátást tették magukévá. Eszerint nem kell hálásnak lenni édesanyánknak, amiért világra hozott minket, hiszen az életet nem mi akartuk; ez szüleink felelőssége volt.

Camus szerint az élet teher, s mi minden pillanatban döntésre vagyunk kárhoztatva. Nem tudunk nem dönteni, és ez állandó frusztrációt okoz.

Camus egy mitológiai történet illetve egy mitológiai alak felhasználásával bizonyítja, s szemlélteti abszurd világképét. Ez a hős Sziszüphosz, aki életében nem tisztelte az isteneket, ezért a túlvilágon büntetést kapott. (Egy sziklát kellett felgörgetnie a hegyre, ami azonban mindig visszagurult a hegy lábáig, tehát munkája teljesen felesleges és értelmetlen volt. Innen ered egyébként a „sziszifuszi munka” kifejezése.) Camus szerint mindannyiunk élete ilyen felesleges: értelmetlen ugyanis bármiért küzdenünk, szeretnünk (!!!!), betartanunk a törvényeket, illetve hinnünk, vagy akár remélnünk; a vége úgyis a halál.

Az irodalomban számos műben -regényekben, novellákban, drámákban- felbukkan az abszurd, például: Kafka művei, s Camus művei: Bukás; Pestis.

Az abszurd mű legtöbbször szerkezetében és nyelvezetében is kifejezi az abszurditást (nincs történet, a szereplők jelleme nem beazonosítható; nyelvileg: a mű értelmetlen, a dialógusok gyakran párhuzamos monológok).

Szerencsére ezt a fajta világnézetet kevesen fogadják el. Az átlagember csak az úgynevezett határszituációkban találkozik az abszurd fenyegetésével.

Ezek a határszituációk a következők:

halál, bűn, félelem, fájdalom.

Ezen élményeknek a hatására mindenki megtapasztalja saját életében az abszurditást: s a művészek esetében ebből a tapasztalatból műalkotás születik , s ennek érdekében tudatosan tartják önmagukat ebben az állapotban

-míg a hétköznapi emberek gyorsan túlteszik magukat rajta; hiszen különben nem maradhatnának életben.

(Szép kilátások. Köszönöm. )

Hozzáfűzés: az egzisztencializmus létszemléletének legkiemelkedőbb példájának egy Sartre idézetet tartok, az Undor című műből: „Minden, ami létezik, ok nélkül születik, gyöngeségből él tovább, s véletlenül hal meg.” Lehet, hogy az idézet nem pontos, fejből ment, szal tessék utána nézni.

 
 
0 (0)
Jelentkezz be a szavazáshoz!

Kategóriák

filozófia

Még nincsenek kommentek. ()

Mondj valamit

A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelezõ, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van freeblogos felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.






Az IP címedet megjegyezzük, de ezt csak a komment spam jellegének vizsgálatához használjuk fel.

A bal oldali listából egy időintervallum kiválasztásával megtekintheted az ahhoz tartozó bejegyzéseket.

Kis virág